Kaneko Súszuke, a sorozat első filmadaptációinak rendezője szerint a mangasorozat alig foglalkozik azzal a fájdalommal és borzalommal, amit a Halállista áldozatai érezhettek. Kaneko amellett, hogy hű akart maradni az eredetihez, a filmekben jobba ki szerette volna emelni a történet drámaiságát.Fudzsivara Tacuja, Light megszemélyesítője a Death Note témáját és tartalmát a Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényéhez hasonlította, mely egy hátborzongató történetet mesél el egy nagyon időtálló dilemmáról.

Tom S. Pepirium az IGN egyik írójának véleménye szerint a Death Note „erősen sorozat-jellege” teszi „igazán magával ragadóvá”. Peirium azt is megjegyzi, hogy a sorozat megfelelő átültetése más nyelvre nem könnyű feladat és hogy ennek ellenére Stephen Hedley, az angol változat fordítója, „nem végzett rossz munkát”. Írásában megdicsérte a sorozat angol szinkronrendezőjének, Karl Willems-nek a munkáját is, aki véleménye szerint kiváló és profi szinkronszínészeket válogatott össze. A Play magazin a Death Note-ot 2007 legjobb animéjének nevezte éves értékelőjében. John Powers, a National Public Radio Fresh Air nevű műsorában úgy jellemezte a sorozatot, hogy „könnyen függőséget okozhat” és a Lost című amerikai sikersorozathoz hasonlította.

Douglas Wolk a Salon írója cikkében megemlíti azt a szóbeszédet, mely szerint a sorozat alkotói a Death Note megalkotásakor csak fele olyan hosszú történetben gondolkodtak, mint amilyen végleges formájában lett. Óbát és Obatát a sorozat növekvő népszerűsége miatt beszélték rá, hogy növeljék meg a történet méretét, legalábbis a szóbeszéd szerint. Tény azonban, hogy a rajongók több ezer Death Note-os rajongói történetet tettek közzé a világhálón.

A. E. Sparrow az IGN ismertetőjében a sorozat alapján készült regényt 10 pontból 9,5-értékelte értékelte. Véleménye szerint a könyv írójának sikerült megragadnia a különböző szereplőket motiváló erőket és átültetnie mindazt a mangából ami remek olvasmánnyá teszi. Sparrow megemlítette, hogy a Death Note rajongói ismerős környezetben fogják találni magukat a regényben, mely még jobban elmélyíti az eredeti sorozat hátterét. Carl Kimlinger, a Protoculture Addicts nevű animékkel és mangákkal foglalkozó magazin egyik írója „erkölcsileg taszítónak” nevezte a sorozatot, ami „egy igen sekélyes és undorítóan embergyűlölő világnézetet” jelenít meg.

A 12 kötetes mangából 2006 októberéig körülbelül 20 millió példány kelt el Japánban, valamint várományosa volt az észak-amerikai American Anime-díjnak „2006 legjobb mangája”-kategóriában. A sorozat, a Viz Media által kiadott angol nyelvű első kötetét szintén jelölték a 2008-as Evergreen Young Adult Book-díjra.

Az Ekultúra a sorozatot komor témája ellenére „rendkívül” izgalmasnak nevezte, melynek történetszövése „a legjobb pszichológiai thrillereket és krimiket” idézi. Obata Takesi rajzait „rendkívül kifejezőek” nevezte, melyek kellően támogatják és közvetítik a szereplők belső monológjainak, tépelődéseinek légkörét.